HTML

Naplemente ... A hely...

...de Neked írom. Terveim szerint 40 évesen nyitok egy kávézót. Az addig elkövetkezendő években azonban csak a virtuális világban tudok kellemes perceket szerezni, elsősorban ételek, főleg sütemények, ritkábban italok elkészítésének leírásával. Felhívnám a figyelmet arra, hogy nem vagyok képzett szakács, cukrász, csak és kizárólag a saját kedvemre főzőcskézek! Szívesen veszek minden építő jellegű kritikát, javaslatot, észrevételt, ötletet, de minden egyes hozzászólást "előmoderálok", csak ezután fog megjelenni az oldalon. Kellemes időtöltést az oldalon!

Friss topikok

Címkék

alma (1) álom (1) barack (2) baracklekvár (1) bolognai (1) bukta (1) csokoládé (1) fagyi (1) finom (1) gomba (1) gyors (1) gyümölcs (1) gyümölcstorta (1) házi (2) házias (2) házilag (1) ízes (1) joghurt (1) karfiol (1) kelt (1) kolbász (1) könnyű (1) krumpli (1) látványos (1) leves (1) linzer (1) málna (2) masni (1) meggy (1) mozzarella (1) narancs (1) paradicsom (1) peres (1) piskóta (1) pite (2) pizza (1) pizzaszósz (1) pogácsa (1) reszelt (1) saláta (1) sós (1) spagetti (1) sütés nélkül (1) szilveszter (1) tészta (1) torta (2) túró (3) vajas (1) zöldség (1) zselatin (1) Címkefelhő

Házi, vajas pogácsa

2015.02.09. 18:36 Nikimanó

Sokáig kísérleteztem, mire rátaláltam a tökéletesre, az elronthatatlanra, amit legalább 5-6-szor elkészítettem, mire valóban elronthatatlan lett:) 

Hozzávalók:

12,5 dkg hideg vaj, felkockázva; 25 dkg liszt (szobahőmérsékletű); 1 tojás (sárgája) a tésztába, és lehet még egy a tetejére, amit én el szoktam hagyni, mert a sajt így is befedi; 3 dkg élesztő ( a boltban kapható fele); kevés cukor; 1 bő teáskanál só; 1 dl tej; 1-2 evőkanál tejföl. 

 

A tejet felmelegíted, nem forralod! Ebbe kell a cukor, és az elmorzsolt élesztő. Amíg az élesztő kel, addig kiméred a lisztet, elkevered benne a sót. Én valamilyen ismeretlen, kissé szemcsésebb sót használok, ami nagyon tud sózni, többszöri nekifutásra találtam el a megfelelő arányt. (Nekem ebből másfél csapott teáskanálnyi kell.) Érdemes először kevesebbel próbálkozni, mert egyszer én is elsóztam, és az nem olyan jó:) Ezután bele dobálod a vajkockákat, és összemorzsolod. Nem kell sokáig csinálni, a lényeg, hogy ne maradjanak benn vajdarabok. (5 percnél tovább nehogy morzsolgasd, a vaj hidegen megy bele, maradjon meg az állaga.) Ezután öntöm bele a felfuttatott élesztőt, és egy kanállal elkeverem. Ebbe öntöm hozzá az 1 tojás és kb. 1 bő evőkanál tejfölt, amit előtte egy kis tálkában elkevertem, hogy szép homogén legyen. A tészta a tejföltől függően egy kanállal keverve ragacsos valamivé áll össze. Bevallom, én még egy kanál tejfölt bele szoktam keverni, hogy jó ragacsos, és lágy legyen a tészta. 

Elteszed egy fél órára keleszteni, vagy tovább:) 

Amikor megkelt, egy jól lisztezett deszkára (szilikonra) kaparod ki, szó szerint a tésztát. Egy ragacsos valami lesz a lapon. Én úgy szoktam megoldani, hogy az egyik - ügyesebb kezemmel - kikaparom a tésztát a kelesztő tálból, és a másik kezemmel pedig mindig hozzászórok lisztet a ragacshoz. 2-5 szórás elég szokott lenni. A lényeg, hogy egy nagyjából lágy, de nyújtható tésztát kapj. Minél lágyabb, és minél egyenetlenebb, annál jobban fognak "dőlni" sütés közben. Egy apró csalás: az utolsó liszt szórásánál csak hajtsd össze a tésztát, de ne nagyon gyúrd össze, így sülés közben szétnyílhat, eldőlhet, ha így szereted, nem pedig katonás rendben! :) 

Én már úgy csinálom, hogy csak a kezemmel lapogatom le a tésztát. Az én pogácsa szaggatóm 2,5 cm magas, ennél picit laposabbra nyomogatom a tésztát, és 5,5 cm átmérőjű.A pogácsák tetejére reszelt sajtot teszek.(Az eredeti recept szerint tojással kell megkenni a tetejét, de enélkül is megpirul szépen a teteje a sajttól.)  Kb. 12-15 darab lesz belőle, amit elhelyezek egy sütőpapírral kibélelt sütőlapra, és előmelegített sütőben (175-180 fok, légkeverés) 25- 35 perc alatt készül el. Kevesebb idő alatt akkor készül el, ha laposabb a pogácsa, több idő alatt akkor, ha magasabb. 

Nem állítom, hogy elsőre sikerült, remélem, hogy neked elsőre is menni fog; de megérte vele kísérletezni. Hiszen ez is olyan hétvégi sós süti, amit előkészíteni 10 perc, pár edényt koszol csak össze, alapanyagban nem túl drága. Egészségesnek nem nevezhető, de még mindig jobb, mint az előfagyasztott, ki tudja mitől tartós bolti pogácsák. 

nevtelen.png

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: pogácsa házi vajas finom

Bukta, amivel nem bukhatsz:)

2013.11.03. 15:08 Nikimanó

Eljön az az idő, amikor a boltok pékárui között felfedezed az ízes buktát, és elfog a vágy, hogy ezt gyermekkorodban mennyire szeretted egy csésze meleg tejjel, vagy kakaóval, esetleg mézes teával...Na igen, de a bolti, az bolti, az otthoni, meg néha sokkal jobb:)

Hozzávalók: 250 gramm liszt, fél élesztő, 1 tojás sárgája, 3 dkg olvasztott vaj, 25 gramm porcukor, csipet só, fél citrom reszelt héja, 1 evőkanál tejföl, tej (kb. 1,5 dl), és persze baracklekvár (Ha van házi, ki ne hagyd belőle!!!!)

Elkészítés: Kb. 1 dl tejet meglangyosítok, ebbe 1 teáskanál kristálycukrot keverek, majd egy élesztő felét beletöröm. Amíg szépen feljön, addig kimérem a lisztet, beleszóróm a sót. A tojás sárgáját elkeverem a porcukorral, citromhéjjal. A citromhéjat ki is lehet hagyni, de attól még finomabb lesz, plusz tehetsz a tésztába egy csomag vaníliáscukrot. Egy nagy keverőtálban tehát elkeverem a lisztet a sóval, majd ebbe öntöm bele az élesztős tejet, picit elkeverem, majd hozzáöntöm a tojásos keveréket, majd a langyos olvasztott vajat, majd a tejfölt (legutóbb elfelejtettem tejfölt venni, ezért helyettesítettem 2-4 evőkanál langyos tejjel). Picit átkeverem, majd elteszem a fakanalat (néha csak evőkanál, mert akkor kevesebbet kell mosogatni), és a kezemmel kezdem el összegyúrni. Érzésre lehet hozzá "kanalazni" a langyos tejet. Mindig más az állaga, de nekem bejöttek ezek az adagok, és a végén a tejjel lehet lazítani a tésztán. A lényeg, hogy akkor leszel kész, ha már nem ragad a tészta a tálhoz, sem a kezedhez. (Ha nem maradna zsíros a tál, még mosogatni sem kellene, annyira összeáll.) 

Minimum fél órát lefedve kell keleszteni meleg, huzatmentes helyen, ennek hiányában egy jó vastag plédbe tekerem be a lefedett tálat:) 

Ha megkelt, akkor enyhén lisztezett deszkán, vagy szilikon lapon vékonyra nyújtom. A tészta tetejét is lisztezd be, akkor nem ragad a nyújtófához! Kb. 1 cm vastag legyen a tészta. Ha sikerül, akkor téglalap alakúra kell nyújtani, ha nem, az sem baj. Ebből az adagból kb. 8-10 darab, kisebb bukta lesz. Ennél a felezett mennyiségnél püspökkenyér sütőformát vajaztam ki, és kb. az alja szélességű téglalapokat vágtam ki. A téglalap elejére tettem 2-3 teáskanál lekvárt, és behajtottam a tésztát, majd még egyet hajtottam rajta. Ezeket szépen egymás után szorosan beletettem a sütőformába, a hajtott felével lefelé. Még 30 percet kellene lefedve keleszteni, de én türelmetlen vagyok, így addig kelt csak, amíg a sütő 180 fokra elő nem melegedett. Ekkor megkentem a tetejét olvasztott vajjal, és be a sütőbe. Légkeveréses fokozaton kb. 30-40 perc alatt lett kész. Mivel a sütőformám magas volt, ezért alacsonyabb szélű tepsiben hamarabb megsült volna. Ha marad még tészta, ne dobd ki. Önálló szilikonformákba helyezd be a feltekert buktákat (például a nem téglalap formájú, amorf darabokat lekvárral megkenve.), így semmi nem vész kárba.

Ha elkészül szórd meg porcukorral, ízlés szerint!

Jó étvágyat hozzá! 

Jó tanács: Csak akkor válassz le egyet a többi buktából ha meg akarod enni, így lesz igazán finom, és puha mindkét széle.

DSC_0206.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: bukta barack házias ízes

Vajas zsemle

2013.07.19. 12:21 Nikimanó

Ahogy ígértem, írom is a receptet:) Régóta szerettem volna házi zsemlét, esetleg kenyeret készíteni. Persze ott vannak a csodaszép, és ma már nem is olyan drága kenyérsütő gépek, nekem ezen csodák hiányában marad a két kezem, és talán a kitartásom. 

Többféle receptet is kipróbáltam, de tegnap - úgy érzem - rátaláltam az igazira. 

Az eredeti recept alapján én a következő alapanyagokból dolgoztam:

Hozzávalók: kb. 375 gramm liszt (normál, fehér), 1 cs. (7 gramm) szárított élesztő, kb. 45 gramm olvasztott vaj, 1 teáskanál só, kb. 2 dl langyos tej. 

Javaslom, hogy vegyél elő egy nagy tálat, amiben elkezdesz dolgozni. Jó dolog, hogy feltalálták a lisztezett deszkát, meg a szilikon alátéteket, de ha nem akarsz lisztes konyhát takarítani, keverd a tésztákat egy jó nagy tálban! Először kimértem a lisztet, majd beleszórtam a sót, és az élesztőt. A vajat megolvasztottam, és a tejet meglangyosítottam. A száraz anyagokat elkevertem, majd beleöntöttem a vajat. Elkezdtem egy (evőkanállal) elkeverni, majd lassan hozzáöntöttem 1,5 dl tejet. Ekkor egy ragacsos valamit kaptam. Innentől jött a kezem, és a további keverés. Ma már ugyanaz a liszt, és ugyanaz a tej is viselkedhet különböző módon, ezért javaslom, hogy tejből mindig kevesebbet önts a tésztához, és ha úgy látod, csak akkor a receptekben leírt teljes mennyiséget. Ha véletlenül sok a tej, akkor liszttel javíthatsz rajta. 

Tehát a ragacsos tésztát elkezdem az egyik kezemmel összegyúrni, és pici liszt, vagy pici tej hozzáadásával, vagy ha nagyon jól eltaláltad a mennyiséget, akkor úgy, és addig kell a tésztát gyúrni, míg el nem válik a tál falától, és a kezed is szép, tiszta nem lesz! Persze picit ragadni fog, de nem lógnak már tésztadarabok a kezedről:) Ha ez megvan, akkor meleg, huzatmentes helyen lehet keleszteni a lefedett tálban a tésztát. Egy tévéműsorban láttam, hogy az előmelegített sütő elé teszik a keleszteni való tésztát. Nos, ez is jó módszer, csak hát több órán keresztül használni a sütőt, főleg ha árammal megy...nem olcsó mulatság. Ha nagyon nincs meleg a lakásban, de te mindenképp keleszteni akarsz, akkor a legolcsóbb megoldás a jó meleg plédbe csomagolás. Ez nekem mindig bevált.

Az eredeti recept szerint 3 órán keresztül kell keleszteni, én tegnap 30 percet adtam neki:) A tésztát kivettem a tálból, még egyszer átgyúrtam. Ha továbbra sem ragad a kezedhez, akkor valóban jól csináltad. Ha nagyon ragadna, még mindig liszttel rásegíthetsz.

A lényeg, hogy ebből a mennyiségből 4 óriás cipó, vagy 8 normál zsemle méret készíthető. Mivel elég tömény, és nem "fújtatott" a tészta, javaslom, hogy osszátok 8 egyenlő részre, az már az ehető kategória:)

Elővettem egy tepsit, és kiolajoztam az alját, de sütőpapírt is használhattok, akkor nem kell majd mosogatni! Erre szépen elhelyeztem a 4 óriási zsemlémet, majd letakarva addig kelesztettem amíg a sütő el nem érte a kellő hőfokot.

A sütőt tehát előmelegítettem 220 fokra. Még az elején kb. 3 dl vizet is a sütő aljába tettem, hogy szépen feljöjjön a zsemle. Figyelj arra, hogy hőálló tálkába tedd a vizet, ennek hiányában egy kisebb sütiformába is önthetsz vizet.

Amikor a sütő jó meleg lett, a zsemléken három szép vágást ejtettem, majd vizes ecsettel megkentem őket, végül betoltam a sütőbe, és hőlégkeveréses módban 20 perc alatt gyönyörű nagyra, és isteni ropogósra sültek. Akkor jó biztosan, ha megkopogtatod az alját, és kongó hangot hallasz. Kipróbáltam, az enyémek kongtak:)

Másnap reggel is finomak voltak:)

Jó étvágyat hozzá! 

Változatok: Gondolom ebbe a tésztába is lehetne belekeverni mindenféle magvakat, és/vagy másféle lisztekkel variálni. Idővel ezeket is kipróbálom majd:) A tetejére lehet kenni szintén mindenféle jót kezdve a szezámmagtól a sóig bezárólag bármivel. Azt írta a receptkönyv, hogy tojással kell elkeverni a tetejére szánt finomságokat, és úgy kell felkenni. Gondolom a tojás biztosítja, hogy a finomságok a tetején is maradjanak. 

Ha viszont csak simán liszttel szórod be a tetejét, akkor is látványos zsemléket kapsz, mintha frissen vetted volna a pékségben! 

Tipp: Sok recept írja, hogy keleszteni a hűtőben is lehet. Még nem próbáltam ugyan, de ha reggel szeretnél finom, frissen sült zsemléket készíteni, akkor javaslom, hogy készítsd el a tésztát (kb. 15 perc), tedd be a hűtőbe (lefedni ne felejtsd!), és másnap reggel csak ki kell venned, megformálnod, és kisütnöd! 

Eredeti recept: 15 darabhoz

750 gramm kenyérliszt, 1 teáskanál só, 1 evőkanál szárított élesztő (ha olyan élesztőt veszel, amit fel kell futtatni, akkor szükséged lesz egy teáskanál cukorra, és langyos tejre, amiben megkel), 50 gramm olvasztott vaj. 

Forrás: Sütivarázs 3. része

Szólj hozzá!

Csokoládétorta házilag

2013.06.23. 16:44 Nikimanó

Finom, és szinte mindenki szereti, ez a csokoládétorta. A születésnapomat képtelenség egyetlen nap megtartani, mert van a család, vannak a barátok, és van, amikor kapom, és van, amikor én készítem a tortám:) Ebben az évben is akadt egy ilyen nap, amikor a torta készítését bevállaltam.

Hozzávalók:

A tésztához: 6 db tojás, 10 dkg liszt, 6 ek. porcukor, 1 cs. sütőpor, plusz 1 narancs reszelt héja, és leve, 1 cs. vaníliáscukor, 1 - 2 ek. cukrozatlan kakópor.

A krémhez: 2 dl habtejszín, 1 tábla csokoládé

A díszítéshez: franciadrazsé (a képen m&m's csoki is látható, de a hűtőből kivéve megfolyt a színes bevonója, így azt nem ajánlom)

Elkészítés:

Előveszek két nagy tálat, amikbe külön-külön szétválasztom a tojásokat. Abba a tálba, amibe a sárgája került belekeverek 6 ek. porcukrot, a reszelt narancshéjat (nem elfelejteni jól megmosni a narancsot!), és a narancs levét. Ha valaki nem szereti a narancsot, akkor tehet bele citromot, vagy ki is hagyhatja, de akkor az ízélmény szerintem csökken. Néha teszek még bele vaníliáscukrot is. Kimérek 10 dkg lisztet, elkeverem a beleszitált kakaóporral, és a sütőporral. Kézi habverővel felverem a tojások fehérjét, majd ezután a sárgáját is összekeverem. Amikor már a sárgája szépen kivilágosodik, akkor lehet belekeverni a lisztes keveréket. Végül 1 - 2 ek. tojásfehérjehabbal lágyítom a lisztes masszát, majd lassan összekeverem a tojásfehérjehabbal. A masszát kivajazott, lisztezett tortaformába öntöm. Lehet a tortaforma aljába sütőpapírt belevágni, így biztosan nem ragad le a tészta. Kb. 180 fokra előmelegített légkeveréses sütőbe téve 20 - 25 perc alatt megsül. Tűpróbával lehet ellenőrizni, hogy mikor jó. Azt tanultam, hogy az első 10 percben nem szabad a sütő ajtaját kinyitni, és az elkészült tésztának nem tesz jót, ha hideg, vagy huzatos konyhába kerül, de ekkor is csak az történhet, hogy picit összeeseik, ettől nem kell megijedni.

Amíg hül a tészta, lehet a krémet előkészíteni. Mikróban, vagy vízgőz felett a táblacsokit felolvasztom. Lehet ét, vagy tejcsoki is, a saját ízlésünk határozza meg. Ha lehet, akkor ne tortabevonó csokoládét válasszunk, annak sosem lesz olyan finom íze. Amíg hül a csoki, felverem keményre a tejszínhabot. Én ennél az összeállításnál tejcsokoládét, és ízesítetlen tejszínhabot választottam. Ha nem tartjuk elég édesnek, lehet utánacukrozni. A langyosra hült csokoládéba egy kis tejszínhabot kevertem, majd szép lassan belekevertem a maradékot. Lehetett volna csokoládédarabokkal, esetleg csokoládélikőrrel, vagy 1 - 2 teáskanál kávéval dúsítani, sőt friss gyümölccsel, de még aszalt gyümölcsök is passzoltak volna a krémhez. Arra érdemes odafigyelni, hogy ez a krém a bevonója is a tortának, így nem lesz szép a torta külseje, ha nem lehet egyenletesen elkenni.

A torta kihült, középen félbevágtam. Nem kell aggódni, ha nem lesz pont a közepén, nekem sem szokott sikerülni, a külső bevonó úgyis eltakarja, az ízén meg nem ront:) A krém felével megkentem a torta belsejét, majd először a tetejét, és végül az oldalát. Láttam, hogy a cukrászok sokszor két rétegben kenik a külsejét. Egy vékony réteg felkenése után beteszik hűtőbe, majd dermedés után újra felkennek egy réteget. Én azt mondom, akinek van kedve, vacakoljon vele, akinek nincs, az kenje fel egyben. Ha túl sok krém maradna meg, akkor érdemes vele vacakolni, vagy sütni egy kisebb tortát még:) De ez a mennyiség épp elég lesz. Javaslom a kenéshez a vízbe mártogatott, és a konyhában fellelhető legszélesebb kés használatát! Ettől lesz szép sima, már amennyire simára el tudjuk kenni.

A végén jöhet a díszítés. Én most francidrazséval raktam ki az életkorom számát, majd szépen körberaktam más cukorkával. De a fantáziánkra bízhatjuk magunkat. Választhatunk friss gyümölcsöket, tejszínhabot, stb. Szerintem a kevesebb néha több elvet szem előtt tartva biztosan nagy sikrünk lesz.

Jó étvágyat hozzá!

csokitorta.blog.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: csokoládé torta narancs házilag

Szilveszteri sós perec

2013.02.01. 22:13 Nikimanó

Tudom, tudom, szilveszter már elmúlt, de a következő hamar itt lesz! Anyu csak szilveszterre készítette, de a kellemes emlékek homályába veszett, hogy a perecek elkészítése több órás művelet:(

A tészta összeállítása nem nagy dolog. Két jó nagy keverőtál szükséges hozzá, és még:

Kelesztett tészta:

50 dkg liszt, 5 dl langyos tej, a kovászhoz: 1 dl meleg tej, 2 dkg élesztő, 1 kk. cukor.

A szokásos módon megvárjuk míg elkészül a kovász, és ezt öntjük a liszthez, majd szépen belekeverjük a fél liter tejet. Ezt a szép kis mennyiséget tegyük félre, lefedve, meleg helyen, hogy megkeljen. Legalább akkora tálba tegyük, hogy ha kétszeresére kelne a tészta, még elférjen a tálban!

Ha megkelt a tészta, akkor előkészíthetjük a tészta másik felét.

Tehát szükségünk lesz még:

50 dkg lisztre, 10 dkg zsírra, és sóra ízlés szerint (legalább 1 teáskanál).


A megsózott lisztet összemorzsoljuk a zsírral, majd ezt a tésztát keverjük össze a kelesztett tésztával. Tudom, kicsit furán hangzik, hogy zsír, meg a kétféle tészta összekeverése, de egy szép, ruganyos egyveleg lesz belőle.

Ezután már csak időre, türelemre, és kitartásra, esetleg sokkezes segítségre van szükségünk.

A tésztát kisebb cipókra vágjuk, azokból kb. ujjnyi vastag, kb. 15-20 cm-es csíkokat sodrunk, amiket perec formájúra hajtunk össze. (Persze bármilyen formára, és vastagságra lehet nyújtani, ízlés szerint.)

Mivel évente csak egyszer készítek ilyen perecet, így az első néhány tutira nem lesz olyan, amilyennek szeretném, de van elég mennyiség a tésztából így van miből begyakorolni:)

Ha készek a perecek, akkor kivajazott, lisztezett tepsin elhelyezem őket, megkennem tojással, hogy szép színük legyen.

Kb. 25 perc alatt megsül, de 15 perc után meg kell kenni sós keverékkel: 3 ek. liszt, 1 kk. só, és víz keverékével. Amolyan csirizes állagú kell legyen, de azért kenhető is, hogy szépen rá tudjuk a perecre önteni.

A mennyiségből adódóan több tepsi lesz belőle. Arra érdemes figyelni, hogy minden újabb sütésnél rövidülhet a sütési idő!

Azt hiszem erre a sütire tökéletesen igaz: évente egyszer éppen elég elkészíteni:)

Jó étvágyat hozzá! :)

perec.blog.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: szilveszter sós peres

Pizza - még nem tökéletes, de majd az lesz!

2012.11.28. 20:40 Nikimanó

Pizza. Megosztó, de szinte mindenki szereti. Aki meg nem, annak könnyebb az élete, hiszen nem kell bosszankodnia, ha a pizzás nem olyat hoz házhoz, amit szerettünk volna.

Persze magunk is nekiállhatunk pizzát sütni. Egy biztos, hogy ebben az esetben a feltétek lesznek a legkevésbé elronthatóak.

Az alábbi alap recept a legtöbb internetes recept gyűjteményben megtalálható, és amíg nem találom ki, hogy milyen az igazán jó tészta alap, addig beérem ezzel.

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 1 csapott teáskanál só, tej, élesztő, kb. 1-2 dl víz, olaj.

+ feltétek, amit megkívánunk, vagy, ami van a hűtőben.

Elkészíteni pofon egyszerű. Kb. 1 dl langyos tejbe beleteszek egy kávéskanál cukrot, és egy csomag élesztőt belemorzsolok. Míg az élesztő felfut, kimérem a lisztet, beleteszem a sót, és egy-két evőkanál olajat öntök rá. A felfutott élesztős tejet hozzáöntöm a lisztes keverékhez, és némi langyos vizet. A tészta akkor jó, ha már nem ragad a tálhoz, sem pedig a kezedhez. Én először fakanállal keverem össze a tésztát, és majd beolajozom a kezem, és úgy dagasztom. Ez pár perces művelet. Elvileg keleszteni kellene a tésztát, de legtöbb esetben csak addig pihentetem meleg helyen, amíg a feltétekkel el nem készülök.

A tepsibe olajat öntök, és a kezemmel szépen elkenem benne, majd ugyanezzel az olajos kézzel a tésztát szétnyomkodom a tepsiben. Elég nagy tepsi kell hozzá, de ketté is oszthatod, mert kb. két 32 cm-es pizzát ki lehet hozni belőle. Az első sütés után már tudni fogod, hogy legközelebb milyen vastagra kell széthúzni, hogy a neked megfelelő vastagságú legyen a tészta.

A feltétek lehetősége végtelen. Legutóbb a klasszikus alapanyagoknál maradtam. A paradicsomos pizzaszósz lehet bolti, de készíthetsz magad is. Például darabolt paradicsom konzervbe tegyél fűszereket, mint oreganó, bazsalikom, pirított hagyma, fokhagyma. 

Nekem a klasszikus ízek jobban esnek, mint a különlegesek, és szeretem, ha kicsit szaftos, mint száraz a feltét. Így esett a választás a kolbász - hagyma - erős paprika változatra, valamint a gombás feltétre. Ez utóbbit dinsztelt hagymán megpároltuk, sóval, borssal ízesítettük. Aki ismer az tudja, hogy én nem eszem gombát, így komoly fizikai fájdalmat éreztem, amikor a finom pizza felét elfoglalta a gomba, de néha engedek mások akaratának is.

A tetejét gazdagon megszórtam sajttal, és a 250 fokra előmelegített sütőbe toltam kb. 15-25 percre. Vékonyabb tészta esetén értelemszerűen kevesebb idő elég lesz, vastag tésztánál a több.

Ha pedig megtalálom a tökéletes pizza receptjét, akkor megírom azt is. Addig jó kísérletezgetést!

Jó étvágyat hozzá!

pizza.blog.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: gomba pizza kolbász pizzaszósz

Almás pite (vagy almás béles) - Anyu receptje alapján

2012.11.28. 20:12 Nikimanó

Alma, alma, szép alma, piros pozsgás arcocska:)

Ősszel kötelező darab, más évszakban meg meglepetés édesség az almás pite. Az alábbi receptet Anyutól kaptam, de leírok egy másikat is, hogy legyen választási lehetőségünk.

Hozzávalók: 40 dkg liszt, 20 dkg hideg vaj, 1 csomag sütőpor, csipet só, 1 tojás, kb. 2 dl tejföl. Én szokás szerint ezt dúsítottam 1 citrom reszelt héjával, és 1 csomag vaníliás cukorral. Egy másik recept alapján még 12 dkg porcukorral is dúsíthatjuk a tésztát, de ebben az esetben elég lesz 15 dkg vaj is, és lehet, hogy kell még bele plusz egy tojás. A lényeg, hogy előbbi esetben sima pite tésztát kapunk, utóbbi esetben pedig édes tésztát.

+ 1 tojás a tetejére + liszt, és vaj a tepsi kikenéséhez

Töltelék: 2 kg alma (nem lereszelt!), 2 csapott teáskanál fahéj, 2 - 6 evőkanál porcukor. (Ha édes tésztát készítünk, akkor kevesebb legyen a cukor.)

Elkészíteni egyszerű, bár nem árt némi gyakorlat hozzá.

Mostanában ennek az adagnak a felét készítem el (almából kb. 4 - 5 nagyobb darab kell hozzá), így inkább többször sütöm, mert frissen, és melegen az igazi!

A lisztbe belekeverem a sütőport, a vaníliás cukrot, a sót, és a reszelt citromhéjat. A vajat apró kockákra vágom, vagy ha nagyon unatkozom, akkor beletépkedem kis darabokban. A tojás is beleütöm, és összemorzsolom a liszttel a vajat. Ez eltarthat egy darabig, de várom már a pillanatot, amikor csodaszép konyhai robotgépem ezt majd egyszer megcsinálja helyettem. Addig azonban küzdök én a liszttel, meg a vajjal. Amikor már morzsalékos, akkor hozzáteszem a tejfölt. Gyakorlatilag ekkor áll össze a tészta, és ha nem ragad már a kezedre, vagy csak alig, akkor előveheted a folpack fóliát, és kis cipót formálva a tésztából belecsomagolod, és legalább 2 órára beteszed a hűtőbe. Erre azért van szükség, mert a kezeddel felmelegíted a tésztát, és képtelenség ilyen állapotban kinyújtani.

Miután szépen keményre hűlt a tészta jöhet az almák lereszelése. Nagy lyukú reszelőn egy tálba reszelem, amibe előtte egy fél citrom levét már beleöntöttem. (A maradék citrom leve teákba különösen jó, de én szeretem csak úgy meginni is.) A citrom elvileg azt a célt szolgálná, hogy ne barnuljon meg az alma, de gyakorlatilag ezt a funkcióját most nem fogja teljesíteni, mert reszelés közben már meg is barnul az alma, de nem is baj, mert a fahéjtól úgyis barna lesz. Óvatosan a fahéjjal, mert csalóka tud lenni. Első sütéskor érdemes kevesebbet tenni belőle, és ha nem lenne elég, akkor a következő alkalommal már többet is felhasználhatsz belőle. Néhány evőkanál porcukorral lehet még ízesíteni az almát. Érdemes kóstolgatni, de az ízek idővel érnek csak össze, így csalóka lehet azonnal eldönteni, hogy mennyire jók az arányok. Nekem 2 kg almánál 2 teáskanál fahéj, és 4 evőkanál porcukor jött be, és nem cukroztam a tésztát.

Az almát szépen félretesszük, és elkészítjük a tésztát. A tésztát megfeleztem. Az egyiket lisztezett nyújtólapon a tepsi aljának megfelelő méretűre nyújtottam, plusz még akkorára, hogy a tepsi magasságát is elérjem. Kb. 0,5 cm magas tésztát nyújtok. A tepsit kivajazom, és lisztezem, majd nyújtófára óvatosan feltekerem a tésztát, és beleteszem a tepsibe. Picit belenyomkodom az aljába, és eligazítom az oldalánál. Nem baj, ha néhol kilóg a tepsiből, majd a végén levágom a felesleget.

Érdemes a tészta alját megszórni zsemlemorzsával, vagy ha megteheted, akkor darált dióval, mert így nem ázik el a tészta alja.

Az alma ennyi idő alatt már levet engedett, és kissé kinyomkodva a tésztára teszem. Nem kell csontszárazra nyomkodni, de ne is ússzon a saját levében.

A maradék tésztát az előzőhöz hasonlóan kinyújtom, és az alma tetejére teszem. A tészta széleit összenyomom. Itt lehet ötletelni, és csuda dolgokat kitalálni, hogy milyen legyen a széle. Ha fogsz egy villát, és azzal nyomod össze a széleket, már látványos megoldást találtál. A maradék tésztából is kivághatsz formákat, és díszítheted a tetejét, az is nagyon szép tud lenni. Új próbálkozásaim egyike, hogy Jamie Oliwer után szabadon a tészta tetejét megvajaztam, magasról szórtam lá fahéjat, és kristálycukrot. Így is finom lett:)

FONTOS: a tészta tejét villával szurkált meg, különben a felcsapó gőz kis vulkánként robbanthatja fel a sütőben a tésztát. Ezt a mozzanatot még sohasem felejtettem el, neked sem ajánlom.

Végül egy tojást, vagy csak a sárgáját kicsit összekeverem villával, majd ecsettel megkenem a tetejét.

Néhány recept azt írja, hogy a sütőt elő kell melegíteni 220 fokra, így tedd be a sütit 5 percre, majd le kell venni a hőfokot 180 fokra, és 25-30 perc alatt szép színűre sül a pite. Így is kipróbáltam, és úgy is, hogy végig 180 fokon volt a sütőben. Sajnos itt is igaz, hogy ahány sütő, annyi sütési idő, de 30 perc biztos elég ezen a hőfokon.

Ha kész, még melegen meg lehet szórni vaníliás cukorral, és tálaláskor még porcukorral. Aki pedig gyakori látogatója a McDonald's gyorséttermeinek, azoknak javaslom a meleg pite, hideg vaníliás fagyi változatot, aki pedig hagyományosabban szereti, vagy esetleg sikerült szárazabbra sütni a tésztát, készítsen hozzá vanília sodót, és öntse nyakon a pitéjét. Ha pedig nagyon nagy szükségét érezzük egy jó adag boldogsághormonnak, akkor meleg pite + hideg vanília fagyi + meleg vanília sodó + tejszínhab egyveleg tuti megoldást fog nyújtani minden gondunkra:)

Jó étvágyat hozzá!

A képen az első próbálkozásom látszik, itt 1 kg almát használtam csak fel. Kevés volt, de elfogyott:)

almaspite.blog.jpg

béles.blog.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: alma álom fagyi pite béles

Linzekarika, klasszikusan

2012.10.15. 22:32 Nikimanó

Szintén gyermekkori kedvencem, és ez felnőtt koromra sem múlt el. Elkészíteni egyszerű, persze türelmet igényel a formák kiszaggatása, és kisütése, de megéri a fáradozásokat.

Hozzávalók: 25 dkg liszt, 1/2 csomag sütőpor, csipet só, 15 dkg vaj, 10 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 tojás, 1 citrom reszelt héja, és rengeteg baracklekvár

Elkészíteni hasonlóan kell, mint bármely linzer, vagy pite jellegű tésztát. A lisztet a sütőporral, a cukorral, a citromhéjjal, a sóval, tojássárgájával összekeverem, és összemorzsolom a kis kockákra vágott vajjal. Nekem lágy lett ettől a mennyiségtől a tészta, és ahhoz, hogy nyújtható legyen még 2-3 evőkanál lisztet hozzá kellett tennem. A kész tésztát folpack fóliába csomagolva 20-30 percre a hűtőbe tettem. Lehet tovább is ott hagyni, de elég időt szánjunk a tésztaformák elkészítéséhez, plusz több fordulóban fogjuk tudni majd kisütni.

Amint szép keményre hűlt a tészta, lisztezett nyújtótáblán kb. 3 mm vastagra nyújtjuk ki. Olyan kiszúróformát használunk, aminek van "lyukas" párja, mivel ettől lesz látványos a linzerkarikánk. Talán felesleges írnom, de tartsuk számon, hogy a teli, és a lyukas formák párban legyenek, főleg, ha különböző formákat használunk. Én a "lyukakat" nem gyúrtam össze, hanem meghagytam, és így sütöttem ki őket.

Az elkészült formákat sütőpapírral kibélelt tepsikbe tettem, és 180 fokra előmelegített sütőben, légkeveréses fokozatban 8-12 perc alatt kisütöttem. Két dologra érdemes odafigyelni.

1. Bár a legtöbb főzőműsorban hanyagul kilógó sütőpapírral kibélelt tepsibe rakják a sütiket, de ebben az esetben fontos, hogy pont akkorára vágjuk, mint a sütőlap alja, mert a tésztának nincs akkora súlya, hogy lenyomja, így a tészta is meghajlik, emiatt nem lehet majd összeragasztani őket.

2. Az első adag mindig tovább készül el, mint a többi, kivéve ha más-más tepsiket tudunk felhasználni. Ha van pereme a tepsinek, akkor lassabban készül el. Mivel rövid idő alatt készül el, nem érdemes magára hagyni a sütit, mert könnyen odaéghet. Ha már kis színt kapott a tészta, gyakorlatilag készen is van.

Ha elkészült, hagyjuk kihűlni. Ha már hideg, akkor a teli lapokat vastagon megkenjük baracklekvárral, és ráhelyezzük lyukas párját. Szépen tálra rendezzük, és jól megszórjuk porcukorral.

A pici darabokat, amik a lyukas részekből estek ki, szintén összeragasztottam baracklekvárral. Ezeket azonban csokimázzal öntöttem le. A kreativitásunk, és ügyességünk szab csak határt, hogy csíkosan rácsorgatjuk, telibe leöntjük, stb. A csokimáz lehet csokidarabok felolvasztva kevés vajjal elkevert egyvelege, vagy csoki hiányában 4 ek porcukor, 1 ek szitált cukrozatlan kakaópor, 1 ek vaj, és kevés meleg víz olvasztott keveréke. 

Érdemes zárt dobozban egy napig pihentetni, hogy a linzer szépen megpuhuljon.

A legfinomabb sütemény, amit mostanában elkészítettem.

Jó étvágyat hozzá!

linzerkarika.blog.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: könnyű linzer látványos házias baracklekvár

Barackos-túrós süti...reszelve, nem nyújtva:)

2012.10.15. 21:52 Nikimanó

Ez az a süti, ami nem nyerte el a tetszésemet, és sajnos rá kell jönnöm, hogy tapasztalat ide, tapasztalat oda, nekem sem minden sikerül elsőre. Természetesen finom lett, de nem lesz a kedvencem.

Könnyűnek tűnik, mi több célszerűnek, ha nem akarunk nyújtani, deszkát, vagy szilikonos nyújtólapot összekoszolni, de...

Hozzávalók:

A tésztához: 40 dkg liszt, 25 dkg vaj, 15 dkg porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 tojás sárgája, 1 csomag sütőpor, 3 evőkanál cukrozatlan kakaópor, kevés tej.

Krém: 1 kg túró, 3 tojás, 1 csomag vaníliás cukor, 20 dkg porcukor, 1 citrom reszelt héja, 5 dkg babapiskóta darálva, barack (ha nincs szezonja, akkor konzerv)

Elkészíteni nagyon egyszerű. A lisztet a sütőporral, a porcukorral, és az átszitált kakaóporral összekevertem, hozzáadtam a tojás sárgáját, és a kis kockára vágott vajat. Ezeket kézzel szépen összemorzsoltam. Szerintem bele lehetett volna tenni egy csipet sót, hogy kijöjjön a tészta édes íze, és én nagyon hiányoltam a kész süteményből a citrom ízét, így ha ismétlésre vetemedem, akkor biztosan egy fél citrom levét is hozzáadom, plusz egy fél citrom héját a tésztához. Nekem épp gyúrható tészta lett ezekből a mennyiségekből, de ha túl "száraz" marad, akkor langyos tejet apránként hozzáöntve lágyítható a tészta. Amikor már összeállt, két részre kell osztani, és külön-külön folpack fóliába csomagolva fagyasztóban 20-30 percre lehűteni. Ha ráérsz, nyugodtan hagyd a hűtőben megkeményedni, a cél az, hogy a tészta reszelhetően kemény legyen!


Amíg keményedik a tészta, érdemes megpucolni a barackokat, és szép gerezdeket vágni belőlük, amiket citromos, hideg vízben áztatunk, egészen felhasználásig.

A krémhez a hozzávalókat összekevertem. Ha kedved van, akkor tört át a túrót, mert akkor lágy, krémes állaga lesz, én erre még sosem vettem rá magam, pedig egyszer-kétszer megérné. Ha kedved van, akkor mixerrel is át lehet az egészet keverni, lassú fokozaton, nehogy a túró szép, apró, fehér foltokkal szórja tele a konyhát. (Én este 6 után álltam neki a süteménynek, se zajt nem akartam csapni, sem takarítani:)) Fontos, hogy a babapiskótát ki ne hagyd, mert a túró nedvességét szívja fel. Ha nem akarsz babapiskótát venni, akkor használhatsz darált kekszet is.

Amikor megkeményedett a tészta, akkor jöhet az összeállítás.

Kivettem a hűtőből az egyik adag tésztát, és az előre kivajazott tepsibe belereszeltem, és szépen egyenletesen eloszlattam. Nekem 20*30 cm-es tepsim volt, de szerintem ez kicsi, túl vastag lesz így a tészta. Ha van nagyobb tepsid, érdemes azt használni. Célszerű magas falú tepsit választani, mert magas lesz a sok rétegtől. Az alsó tésztarétegre a túrós krém felét szépen rákentem, majd a barackkal befedtem, ezt takartam be a maradék túrós krémmel, legvégül pedig a másik adag tésztát reszeltem rá.

Előmelegített, 180 fokos, hőlégkeveréses sütőben 35-40 perc alatt készült el.

Látványra szép, ízre finom lett. Továbbra is tartom, hogy tömény, sokkal több citrommal, és kevesebb cukorral élvezhetőbb lenne. A fotómon látszik, hogy elég "vékony" a túró rétege, ami annak a következménye, hogy fél kg túrót használtam fel, és a többi hozzávalót is feleztem emiatt. Így is tömény volt.

Ha nem is tartom ezt a süteményt a legfinomabbnak, egyszer érdemes kipróbálni, hiszen a friss gyümölcs zamata a túróval mennyei.

Jó étvágyat!

barackosturos.blog.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: túró barack reszelt

Az első karfiol levesem...

2012.09.30. 09:04 Nikimanó

...ami valójában a második, de az első már az idők homályába veszett.

Nem rajongok a levesekért, de néha jól esik egy csészényi forró, ízletes leves a főétel előtt. Karfiolt elsősorban rántva szeretem, és most nyugodtan lehet arra gondolni, hogy az mennyire egészségtelen, de tartom magam ahhoz, hogy mindenből lehet enni, csak mértékkel tegyük.

Karfiol levest készíteni nem nehéz, inkább csak macerás. Természetesen karfiol nélkül nem lehet elkészíteni, tehát érdemes egy jó, karfiol termő helyet találni. Erre tökéletes helyszín a piac. Nem szerettem a piacokat, pláne azóta, hogy egyszer egy piacon rám ordítottak, hogy ne fogdossam össze a kirakott árút. Ezen teljesen fel voltam háborodva, és mélységesen csalódtam a kialakult piaci szemléletmódban. Gyermekkorom óta azt gondoltam a piac a választás lehetősége, ahol én döntöm el, hogy honnan veszem meg a nekem legjobban tetsző árút. Nos, ez már rég nem így van, de ahova mostanában járunk még fellelhető ez a fajta hozzá állás, és bár továbbra sem rajonganak, ha kiválasztom a legszebbet, de már nem ordítanak rám, sőt, néhány piaci árus még kóstolót is ad.

A piacon beszerzett közepes fej karfiolt rózsáira bontottam, egészen kicsikre, hogy hamarabb megpuhuljon. Sokkal több lesz, mint amennyit a levesbe bele lehet tenni, ezért a kimaradt darabokat lefagyasztottam, jó lesz még máshol felhasználni.

Egy fej hagymát apróra vágtam, ezt fogjuk olajon üvegesre párolni. Előtte persze egy szép, nagy sárga, és fehérrépát is apróra vágtam, két-három marék fagyasztott borsót kimértem, egy közepes fej krumplit is négybe szeltem, egy paradicsomot megfeleztem, és egy fél paprikát is melléje tettem.

A megpárolt hagymához hozzáteszem a répákat, és a borsót. Majdnem készre párolom őket egy kevés zsiradékon. Kb. két teáskanál paprikát szórók rá, de a lábos ilyenkor ne legyen tűz felett, mert hamar megég a paprika. Amikor a paprika szépen elkeveredett, ráöntök egy deciliter vizet, és visszatolom a lángra. Hozzáteszem a karfiol egy részét, a krumplit, a paradicsomot, és a paprikát, és felöntöm 1,5 liter vízzel.

Ízlés szerint sózzuk, esetleg vegetával lehet még ízletesebbé tenni. Nekem ehhez a mennyiséghez 1,5 teáskanál vegeta elég volt. Ha finomak, és ízletesek a zöldségek, akkor még vegetára sincs szükség.

A mennyiségeket lehet variálni, és a főzőtál méretéhez képest növelni, vagy csökkenteni. Ebből a mennyiségből elég sűrű levest kaptam. Sok recept ír még rántást, ami tejföl, és liszt keverékéből meg lehet oldani, de ennyire nem cifráztam, mert kevés vízzel dolgoztam, amiből az következik, hogy egy habarás után már főzeléket kaptam volna:)

Meg lehet még koronázni a levest egy kevés vajas galuskával, ami 1 tojás, 1 evőkanál vaj, és minimum 3 evőkanál liszt keverékéből áll. Galuskaszaggatóval a már kész levesbe szaggatjuk, és kb. 2 perc után már készen is vagyunk.

Legalább egy óra szükséges volt, hogy lassú lángon, szépen forrdogálva elkészüljön a leves, de ez függ a mennyiségektől, a zöldségek frissességétől. Akkor kész a leves, ha már minden puha. Arra még érdemes figyelni, hogy a karfiolt nem szabad túl kicsire szétszedni, mert akkor teljesen szétfő, és attól már nem lesz szép látvány a leves, inkább akkora darabokra szedjük, hogy kényelmesen ráférjen majd a kanálra, amikor esszük.

Ebből a mennyiségből 7-9 tányér leves készült el, így célszerűbb akkor belevágni, ha többen esznek belőle. Sok figyelmet nem igényel, csak az elején, amíg fel nem öntjük vízzel. Utána már szépen el van magában.

Bevallom, nekem a galuska most túl lágyra sikerült, és bármennyire is gyakorlott legyen valaki a konyhában, még így is megtréfálhatnak a mennyiségek. Saját bőrömön tapasztaltam, hogy hiába ragaszkodom ugyanazokhoz a termékekhez, mindig másként viselkednek elkészítéskor. Ez persze nem könnyíti meg a főzést, de nem érdemes emiatt feladni.

Jó étvágyat hozzá!

karfiolleves.blog.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: leves zöldség karfiol

süti beállítások módosítása