Eljön az az idő, amikor a boltok pékárui között felfedezed az ízes buktát, és elfog a vágy, hogy ezt gyermekkorodban mennyire szeretted egy csésze meleg tejjel, vagy kakaóval, esetleg mézes teával...Na igen, de a bolti, az bolti, az otthoni, meg néha sokkal jobb:)
Hozzávalók: 250 gramm liszt, fél élesztő, 1 tojás sárgája, 3 dkg olvasztott vaj, 25 gramm porcukor, csipet só, fél citrom reszelt héja, 1 evőkanál tejföl, tej (kb. 1,5 dl), és persze baracklekvár (Ha van házi, ki ne hagyd belőle!!!!)
Elkészítés: Kb. 1 dl tejet meglangyosítok, ebbe 1 teáskanál kristálycukrot keverek, majd egy élesztő felét beletöröm. Amíg szépen feljön, addig kimérem a lisztet, beleszóróm a sót. A tojás sárgáját elkeverem a porcukorral, citromhéjjal. A citromhéjat ki is lehet hagyni, de attól még finomabb lesz, plusz tehetsz a tésztába egy csomag vaníliáscukrot. Egy nagy keverőtálban tehát elkeverem a lisztet a sóval, majd ebbe öntöm bele az élesztős tejet, picit elkeverem, majd hozzáöntöm a tojásos keveréket, majd a langyos olvasztott vajat, majd a tejfölt (legutóbb elfelejtettem tejfölt venni, ezért helyettesítettem 2-4 evőkanál langyos tejjel). Picit átkeverem, majd elteszem a fakanalat (néha csak evőkanál, mert akkor kevesebbet kell mosogatni), és a kezemmel kezdem el összegyúrni. Érzésre lehet hozzá "kanalazni" a langyos tejet. Mindig más az állaga, de nekem bejöttek ezek az adagok, és a végén a tejjel lehet lazítani a tésztán. A lényeg, hogy akkor leszel kész, ha már nem ragad a tészta a tálhoz, sem a kezedhez. (Ha nem maradna zsíros a tál, még mosogatni sem kellene, annyira összeáll.)
Minimum fél órát lefedve kell keleszteni meleg, huzatmentes helyen, ennek hiányában egy jó vastag plédbe tekerem be a lefedett tálat:)
Ha megkelt, akkor enyhén lisztezett deszkán, vagy szilikon lapon vékonyra nyújtom. A tészta tetejét is lisztezd be, akkor nem ragad a nyújtófához! Kb. 1 cm vastag legyen a tészta. Ha sikerül, akkor téglalap alakúra kell nyújtani, ha nem, az sem baj. Ebből az adagból kb. 8-10 darab, kisebb bukta lesz. Ennél a felezett mennyiségnél püspökkenyér sütőformát vajaztam ki, és kb. az alja szélességű téglalapokat vágtam ki. A téglalap elejére tettem 2-3 teáskanál lekvárt, és behajtottam a tésztát, majd még egyet hajtottam rajta. Ezeket szépen egymás után szorosan beletettem a sütőformába, a hajtott felével lefelé. Még 30 percet kellene lefedve keleszteni, de én türelmetlen vagyok, így addig kelt csak, amíg a sütő 180 fokra elő nem melegedett. Ekkor megkentem a tetejét olvasztott vajjal, és be a sütőbe. Légkeveréses fokozaton kb. 30-40 perc alatt lett kész. Mivel a sütőformám magas volt, ezért alacsonyabb szélű tepsiben hamarabb megsült volna. Ha marad még tészta, ne dobd ki. Önálló szilikonformákba helyezd be a feltekert buktákat (például a nem téglalap formájú, amorf darabokat lekvárral megkenve.), így semmi nem vész kárba.
Ha elkészül szórd meg porcukorral, ízlés szerint!
Jó étvágyat hozzá!
Jó tanács: Csak akkor válassz le egyet a többi buktából ha meg akarod enni, így lesz igazán finom, és puha mindkét széle.