Főzőműsorokat nézek, szakácskönyveket bújok, recepteket olvasgatok, és álmodozok. Vajon kinek van annyi ideje, és pénze, hogy meg is valósítsuk, esetleg beszerezzük a megfelelő hozzávalókat? Nem beszélve arról, ha este már csak fél órád van elkészíteni a vacsorát...
A bolognai spagetti épp a gyors ételek egyike, ami kb. fél óra alatt el is készül. Készítheted por alapból, de ha egyszer ettél már egészségesebb verziót, nem fogsz visszatérni a kész alaphoz.
Hozzávalók: Darált hús, paradicsom konzerv, hagyma, fokhagyma, oregánó, bazsalikom, 1-2 szem kockacukor, és tészta
Általában a legnehezebb beszerezni a megfelelő paradicsom konzervet. Nem, nem azt, amit sűrített paradicsomnak neveznek, hanem azt, amiben felkockázva van a paradicsom. Mostanában bármelyik élelmiszer boltban felleltem valamelyik fajtáját. Létezik belőlük ízesített is, amiben már oregánó, és bazsalikom is van. Érdemes a jobb, többnyire drágább típust választani, ezekben több a paradicsom, és kevesebb a felesleges lé. Végső esetben lehet az egészben eltett paradicsomot is megvenni, de azt macerás kis, apró falatokká törni.
2-3 személyes adagoz elég 40-50 dkg darált hús, lehetőleg sertésből. Jobb daráltan venni, mint az előre csomagolt társát választani, több okból is. Először is, így nagyobb az esélye, hogy nem átcímkézett húst veszünk meg, másodszor meg választhatunk jobb helyeken, hogy miből kérjük ledarálni, és a legjobb esetben én mutathatok rá, hogy melyik darabból kérem! Igen, ilyen is van, és olyan is, hogy a hentes kiröhög a pult másik oldalán, ha ki merem ejteni a számon, hogy 30-40 dkg-ot kérek. Érdemes egy kicsit kevesebbet mondani a szükséges mennyiségnél, mert mindig többet sikerül ledarálni.
Kiveszem a húst a hűtőből, mert valahol azt hallottam, hogy ne "hűtőhideg" húst akarjunk sütni, de ezt a szabályt sokszor megszegem. Felvágok egy közepes fej hagymát, ha lehet minél apróbbra. Két, három gerezd fokhagymát megpucolok, és a fokhagymaprésbe helyezem, miközben azon gondolkodom, hogy ebből bizony kétszeres passzírozás lesz, mert egyszerre nem fér bele. Ha igazán gyorsak akarunk lenni, akkor érdemes kézközelbe tenni a fűszereket, a húst, egy kis vizet, olajat. Sőt én ilyenkor már kikészítem a tésztához az edényt, amit már eleve meleg vízzel töltök meg, és egy kevés olajat is beleöntök, hogy el ne felejtsem.
Egy serpenyőben egy kevés olajat felhevítek, ráöntöm a hagymát, picit párolom, majd belezúzom a fokhagymát. Stahl Judit után szabadon addig hagyom a fokhagymát pirulni, amíg meg nem érzem az illatát. Ez hamar be szokott következni, és egy élmény ilyen módon figyelni, érezni az illatokat! Tehát érzem a fokhagyma illatát, és már zúdítom is bele a darált húst. Addig kevergetem, amíg levet nem ereszt. Emlékszem, külön élmény volt nekem, amikor láttam a húsból kifővő levet, amiben később tovább tud párolódni. Ha már szép egyenletesen átszíneződött a hús, akkor jöhet az ízesítés: oregánó, bazsalikom egy-egy teáskanállal, bors, só ízlés szerint. Nem szoktam fűszeresen enni, kivéve, ha csípős ételről van szó, mert azt mértéktelenül, így biztos, hogy elsőre nem a legmegfelelőbb ízvilágot kapjuk, de pár próbálkozás után mindenki megtalálhatja a megfelelő arányt. Kevés vizet öntök alá, és félig lefedem. Amíg a hús szépen puhul, addig felforralom a vizet, és csak a már lobogó vízbe teszek sót. Ha korábban tenném bele, akkor később forrna fel a víz. A forró, lobogó vízbe lehet a tésztát beletenni. Egy időben rajongtam a makaróniért, és el sem tudtam képzelni, hogy mással is lehet bolognait enni. Nem is olyan régen visszatértem a spagettihez, de újabban a masnis tészta a kedvenc. Néha kell a változatosság.
A tésztát nem szabad túlfőzni, akkor az igazi, ha még van mit harapni rajta. Nevezhetjük flancosan a tészta állagát al dente-nek, a lényegen nem változtat. Ha szétfőve szereti valaki, egye úgy! Nem kell mindenben utánozni másokat. Nekem speciel bejött. Mialatt a tészta vígan fődögél, a húshoz hozzá lehet önteni a paradicsomot, és a kockacukort, ha édesen szeretjük a mártást. Egyszer elfelejtettem a cukrot. Nem volt rossz, de a paradicsom alapjáraton nem édes. Ilyenkor érdemes odafigyelni, egyrészt, mert már hamarosan elkészül az étel, másrészt meg nem jó célegyenesben elégetni az egészet.
Nem írok időt, hogy mire mennyi kell, mert függ attól, hogy gáz, kerámia, vagy indukciós főzőlapot használunk, de legfőképpen a serpenyőtől. Ami biztos, hogy egy órán belül meleg ételt tudsz az asztalra varázsolni! Ha mégsem, akkor valamit nagyon elrontottál:(
Van, aki összekeveri a tésztát a hússal, én nem szoktam. Vegyen csak mindenki annyit, amennyit megkíván, ami meg megmarad másnapra keveredjen csak, akkor nem számít, azt úgyis csak én eszem meg.
Sajttal lehet megkoronázni, és ízlés szerint ketchuppal, bár ez utóbbit talán soha nem próbáltam. Trappista sajt párti vagyok, nem hinném, hogy a hangzatos parmezán társa ugyanolyan finom lenne rajta, inkább elnyomná az ízét, mint erősítené.
Jó étvágyat, akár a masnis változatához is!
