Alma, alma, szép alma, piros pozsgás arcocska:)
Ősszel kötelező darab, más évszakban meg meglepetés édesség az almás pite. Az alábbi receptet Anyutól kaptam, de leírok egy másikat is, hogy legyen választási lehetőségünk.
Hozzávalók: 40 dkg liszt, 20 dkg hideg vaj, 1 csomag sütőpor, csipet só, 1 tojás, kb. 2 dl tejföl. Én szokás szerint ezt dúsítottam 1 citrom reszelt héjával, és 1 csomag vaníliás cukorral. Egy másik recept alapján még 12 dkg porcukorral is dúsíthatjuk a tésztát, de ebben az esetben elég lesz 15 dkg vaj is, és lehet, hogy kell még bele plusz egy tojás. A lényeg, hogy előbbi esetben sima pite tésztát kapunk, utóbbi esetben pedig édes tésztát.
+ 1 tojás a tetejére + liszt, és vaj a tepsi kikenéséhez
Töltelék: 2 kg alma (nem lereszelt!), 2 csapott teáskanál fahéj, 2 - 6 evőkanál porcukor. (Ha édes tésztát készítünk, akkor kevesebb legyen a cukor.)
Elkészíteni egyszerű, bár nem árt némi gyakorlat hozzá.
Mostanában ennek az adagnak a felét készítem el (almából kb. 4 - 5 nagyobb darab kell hozzá), így inkább többször sütöm, mert frissen, és melegen az igazi!
A lisztbe belekeverem a sütőport, a vaníliás cukrot, a sót, és a reszelt citromhéjat. A vajat apró kockákra vágom, vagy ha nagyon unatkozom, akkor beletépkedem kis darabokban. A tojás is beleütöm, és összemorzsolom a liszttel a vajat. Ez eltarthat egy darabig, de várom már a pillanatot, amikor csodaszép konyhai robotgépem ezt majd egyszer megcsinálja helyettem. Addig azonban küzdök én a liszttel, meg a vajjal. Amikor már morzsalékos, akkor hozzáteszem a tejfölt. Gyakorlatilag ekkor áll össze a tészta, és ha nem ragad már a kezedre, vagy csak alig, akkor előveheted a folpack fóliát, és kis cipót formálva a tésztából belecsomagolod, és legalább 2 órára beteszed a hűtőbe. Erre azért van szükség, mert a kezeddel felmelegíted a tésztát, és képtelenség ilyen állapotban kinyújtani.
Miután szépen keményre hűlt a tészta jöhet az almák lereszelése. Nagy lyukú reszelőn egy tálba reszelem, amibe előtte egy fél citrom levét már beleöntöttem. (A maradék citrom leve teákba különösen jó, de én szeretem csak úgy meginni is.) A citrom elvileg azt a célt szolgálná, hogy ne barnuljon meg az alma, de gyakorlatilag ezt a funkcióját most nem fogja teljesíteni, mert reszelés közben már meg is barnul az alma, de nem is baj, mert a fahéjtól úgyis barna lesz. Óvatosan a fahéjjal, mert csalóka tud lenni. Első sütéskor érdemes kevesebbet tenni belőle, és ha nem lenne elég, akkor a következő alkalommal már többet is felhasználhatsz belőle. Néhány evőkanál porcukorral lehet még ízesíteni az almát. Érdemes kóstolgatni, de az ízek idővel érnek csak össze, így csalóka lehet azonnal eldönteni, hogy mennyire jók az arányok. Nekem 2 kg almánál 2 teáskanál fahéj, és 4 evőkanál porcukor jött be, és nem cukroztam a tésztát.
Az almát szépen félretesszük, és elkészítjük a tésztát. A tésztát megfeleztem. Az egyiket lisztezett nyújtólapon a tepsi aljának megfelelő méretűre nyújtottam, plusz még akkorára, hogy a tepsi magasságát is elérjem. Kb. 0,5 cm magas tésztát nyújtok. A tepsit kivajazom, és lisztezem, majd nyújtófára óvatosan feltekerem a tésztát, és beleteszem a tepsibe. Picit belenyomkodom az aljába, és eligazítom az oldalánál. Nem baj, ha néhol kilóg a tepsiből, majd a végén levágom a felesleget.
Érdemes a tészta alját megszórni zsemlemorzsával, vagy ha megteheted, akkor darált dióval, mert így nem ázik el a tészta alja.
Az alma ennyi idő alatt már levet engedett, és kissé kinyomkodva a tésztára teszem. Nem kell csontszárazra nyomkodni, de ne is ússzon a saját levében.
A maradék tésztát az előzőhöz hasonlóan kinyújtom, és az alma tetejére teszem. A tészta széleit összenyomom. Itt lehet ötletelni, és csuda dolgokat kitalálni, hogy milyen legyen a széle. Ha fogsz egy villát, és azzal nyomod össze a széleket, már látványos megoldást találtál. A maradék tésztából is kivághatsz formákat, és díszítheted a tetejét, az is nagyon szép tud lenni. Új próbálkozásaim egyike, hogy Jamie Oliwer után szabadon a tészta tetejét megvajaztam, magasról szórtam lá fahéjat, és kristálycukrot. Így is finom lett:)
FONTOS: a tészta tejét villával szurkált meg, különben a felcsapó gőz kis vulkánként robbanthatja fel a sütőben a tésztát. Ezt a mozzanatot még sohasem felejtettem el, neked sem ajánlom.
Végül egy tojást, vagy csak a sárgáját kicsit összekeverem villával, majd ecsettel megkenem a tetejét.
Néhány recept azt írja, hogy a sütőt elő kell melegíteni 220 fokra, így tedd be a sütit 5 percre, majd le kell venni a hőfokot 180 fokra, és 25-30 perc alatt szép színűre sül a pite. Így is kipróbáltam, és úgy is, hogy végig 180 fokon volt a sütőben. Sajnos itt is igaz, hogy ahány sütő, annyi sütési idő, de 30 perc biztos elég ezen a hőfokon.
Ha kész, még melegen meg lehet szórni vaníliás cukorral, és tálaláskor még porcukorral. Aki pedig gyakori látogatója a McDonald's gyorséttermeinek, azoknak javaslom a meleg pite, hideg vaníliás fagyi változatot, aki pedig hagyományosabban szereti, vagy esetleg sikerült szárazabbra sütni a tésztát, készítsen hozzá vanília sodót, és öntse nyakon a pitéjét. Ha pedig nagyon nagy szükségét érezzük egy jó adag boldogsághormonnak, akkor meleg pite + hideg vanília fagyi + meleg vanília sodó + tejszínhab egyveleg tuti megoldást fog nyújtani minden gondunkra:)
Jó étvágyat hozzá!
A képen az első próbálkozásom látszik, itt 1 kg almát használtam csak fel. Kevés volt, de elfogyott:)
