A világ legegyszerűbb süteménye, amit valaha is elkészíthetsz. Nem lesz belőle nagy adag, talán nem is lesz a legtetszetősebb, de az íze kárpótolni fog.
Nem kell más hozzá, mint egy kis pohár joghurt. Ez lesz a mérőeszközünk is, valamint a sütemény "alap íze". Ezen az őszi napon a hűtőben rengeteg őszibarack lapult még, amit képtelenség lett volna megenni, így jutott eszembe ez a süti.
Hozzávalók: 1 pohár joghurt, 1/2 pohár étolaj, 2 pohár liszt, 1 pohár porcukor, 1 cs. sütőpor, 1 cs. vaníliás cukor.
A fenti hozzávalók az "alap" süteményhez elegendőek. Biztos így is ízletes, de némi gyümölccsel, csokival megbolondítva csak javíthatunk rajta. A hűtőben lapuló barackokat apró, szinte már-már láthatatlan darabokra vagdostam, és felhasználásig citromos vízben hagytam, hogy ne barnuljon meg. Az íze kedvéért, és a lelkemnek is, egy 100 grammos étcsokit is apróra daraboltam, kb. egy kockát három kisebb csíkra. A csoki azért felemelően jó benne, mert amikor még meleg, szinte olvadt állapotában marad meg a süteményben.
Egy tálba beleöntöm a barackos joghurtot, majd az étolajat, utána a lisztet, porcukrot, vaníliás cukrot, és sütőport. Ebbe a keverékbe jöhet az összes "egyéb" hozzávaló, ami ebben az esetben a barack, és a csoki.
Az összekevert masszát kivajazott, kilisztezett tepsibe öntjük, majd előmelegített sütőbe tesszük. 175 fokon, légkeveréses sütőben kb. 15-20 perc alatt készül el.
Amikor kiveszed a sütőből megszórhatod porcukorral, majd pár perc múlva már szeletelhetjük is. A barack szinte lekvárrá olvadt, a csoki még folyékony...
A variációk.
A szívemhez legközelebb a csokis változat áll, bár ennek a sütése figyelmet igényel, mert ha picit is megég, akkor rossz ízű lesz a csoki. Ha mégis megpróbálkozunk vele, akkor vaníliás joghurtot vegyünk, és a tésztába szitáljunk 2-3 evőkanál cukrozatlan kakaóport, és rengeteg aprított csokit.
Banános csokis. Banános joghurt, érett banán, és a tésztába kakaópor, plusz csokidarabok.
Szerencsére a pultok roskadoznak különböző ízű joghurtoktól, így kedvünkre válogathatunk közülük. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy a gyümölcsöt apróra kockázva belekeverjük a tésztába, vagy a tetejére tesszük-e. Például az eper összesülve nem szép látvány, míg a tésztába kockázva epres lekvárként jól illik. A színekre is érdemes odafigyelni, mert például a lilás színt engedő gyümölcsök a világos tésztában inkább taszító látványt nyújt, célszerű ezekben az esetekben kakaóporral sötétíteni a tésztát.
Jó étvágyat hozzá!
